A perui Cuzcót az indiánok a világ köldökének nevezték, és a spanyol hódítás előtt ez volt a hatalmas inka birodalom központja. Főterét a messzi partokról ideszállított tengeri homok borította, amelybe arany és ezüst szobrocskákat rejtettek annak szimbólumaként, hogy a tenger az élet eredete. A spanyolok kimazsolázták az aranyat és az ezüstöt, lerombolták az inkák kultikus épületeit, és a helyükön felépítették Cuzco új főterét.

Cuzco főtere (Forrás: www.panoramio.com)

Amit most Plaza de Armas-nak, a Hadsereg terének neveznek, mint az ország legtöbb főterét. A teret egyemeletes, árkádos, gyarmati stílusban épült házak szegélyezik, amelyek némelyikében turistafogó éttermek üzemelnek, és meglehetősen drágán adják a gyenge-közepes ételeket. (De hát Latin-Amerikába nem elsősorban a kulináris örömökért utazik az ember)

A helyi konyhánál sokkal mélyebb élményt adnak a főtéren álló templomok. A katedrálist több mint négyszáz festmény díszíti. A legjellegzetesebb az Utolsó vacsorát ábrázoló kép, amelyen a helyi festő fantáziájának megfelelően Jézus az indiánok kedvenc ételét, tengerimalacot eszik papayával. A katedrálist belépődíjas turistaként is felkereshetjük, de ha előtte beülünk a reggeli misére, akkor azt is észrevehetjük, hogy még a templomban is mennyire elkülönül egymástól a helyi kreol (fehér) elit és a lakosság többségét kitevő indián többség.

Cuzcói katedrális (Forrás: www.http://travel-wonders.com/) 

A tér közelében láthatjuk azokat a fantasztikus, habarcs nélküli kőalapokat, amelyeket az inkák milliméternyi pontosan illesztettek össze. Che Guevara A motoros naplójában leírja, hogy két évvel az 1950-es földrengés után járt Cuzcóban, és míg a spanyol korszak építményei közül sok megsérült, megrongálódott, az inka alapok sértetlenül élték túl a katasztrófát. Ő ebből politikai következtetéseket is levont, a kreol uralom végét prognosztizálta. De ez egyelőre elmaradt, a városkép meghatározó eleme a sok szegényes külsejű, alacsony növésű indián.

Inka falmaradvány Cuzcóban

A főtértől nem messze van a Qurikancha, az inka birodalom egykori kultikus szíve, a Naptemplom. Ma dominikánus templom, de amennyire lehet, helyreállították és restaurálták a kevéske megmaradt inka épületrészeket is. A belváros szűk utcáin sétálva magunk is felfedezhetünk egy-egy, nagy kövekből összeillesztett inka falmaradványt.

Cuzco 3400 méter magasan fekszik, első este mi is megéreztük a magaslati levegő okozta szédülést. Szerencsére szállásunk folyosóján éjjel-nappal ki volt készítve a kokalevelekből készült tea, amely némi erőt adott az esti sétához. Cuzcóba Limából busszal is el lehet jutni, ez húsz órás rázkódást jelent az Andok hegyei között. Mi kényelmesebben, repülővel utaztunk Limából, de közvetlen járatok indulnak Cuzcóba a kolumbiai Bogotából is.

Cuzcói tér naplementekor

Cuzco önmagában is izgalmas város, az inka birodalom és a spanyol uralom legszebb emlékeit kínálja, s talán a magaslati levegő, meg a kokatea is hozzátett valamit ahhoz a lebegő, varázsos érzéshez, amit a falai között éreztünk. De a legtöbb látogató azért érkezik ide, mert innen indul az út a Machu Picchura. Ami ugyancsak világörökség, így hamarosan arról is írunk. 

Cuzcóhoz elég sokat kell utaznunk: 11190 kilométerre fekszik Budapesttől ez a város, amely 1983-ban lett az UNESCO világörökségének a része.

Szeretsz utazni? Like-old oldalunkat itt!