Nyolcszáz éve épült egy nyolcszög alakú, nyolc darab nyolcszögletű tornyú erőd Itáliában, melynek minden emeletén nyolc egyforma terem található. Nem véletlen a túl sok 8-as szám: a Castel del Monte minden elemében valamilyen számmisztikához köthető. Ráadásul ellentétben azzal, amit általában a várakról gondolunk, ez az épület sosem szolgált védelmi célokat. Hogy akkor minek építette a német-római császár? A mai napig rejtély.
II. Frigyes, német-római császár három évesen követte apját a birodalom trónján 1197-ben. Félévszádos uralkodása alatt igazi kulturális virágzást hozott Itáliára. A több nyelven beszélő császárt érdekelte a matematika, az asztronómia, a természettudományok. Arab és görög tudósokkal vette körbe magát, lefordítatta Arisztotelész, Ptolemaiosz és mások munkáit latinra, megalapította a Nápolyi Egyetemet. Ugyanakkor keménykezű uralkodó is volt, és hatalmát biztosítandó számos várat építetett Szicíliai Királyságban, a dél-itáliai Puglia régióban. Ezek között volt a Castel del Monte erőd is, mely azonban minden szempontból döbbenetesen más volt, mint amit a korban várnak hívtak.
A vár falai egy nyolcszöget formáznak, melyek egy nyolcszög alakú udvart vesznek körbe. Nyolc mészkő torony emelkedik a vár sarkain, melyeknek önmaguknak is nyolc oldaluk van. A kétemeletes vár mindegyik emeletén nyolc szoba található, de érdekes módon a legtöbb szobába csak egy másik szobából lehetett bejutni, nem volt saját bejárata, sőt az alsó szinten több helyiségbe csak az udvarra ki-be és újra ki-be menve vezet az út.
A várból minden hiányzik, ami akkoriban jellemző volt egy várra. Nincs várárok. Nincs istálló. Nincs konyha (!). Nincs tárolóhelyiség. Nincs kápolna. A kérdés tehát az: minek is építette ezt a furcsa épületet a császár?
Több teória is létezik, de biztosat senki sem tud. II. Frigyes császár nyitott volt minden okkultizmus iránt, így lehet, hogy azon tézist követte az építésnél, hogy a nyolcszög a négyzet (mely az "anyag" szimbóluma) és a kör (mely a "lélek" szimbóluma) közötti köztes állapot. A nyolcágú csillag a német-római császárság eszméjének szimbóluma is: az aacheni kápolna, Nagy Károly kápolnája ugyancsak nyolcszögletű. Persze mindez nem magyarázza azt, hogy minek is épült ez a vár. Számos történész szerint a Castel del Monte reprezentatív funkcióval rendelkezett, ide hívta vendégeit a császár. De akkor miért nem volt se konyha, se istálló az épületben? Egy másik elmélet szerint ez a vár volt a császár személyes bordélyháza: itt tudott titkos légyottokat bonyolítani, orgiákat rendezni. A több, tisztálkodásra alkalmas helyiségre, a korban modernnek számító hidraulikájú fürdők és WC-k kialakítására mindenesetre ez a verzió magyarázatot ad. És arra is, miért tervezték úgy ezt az épületet, hogy igazából lakhatatlan.
Ma már mindenestre kiállítóteremként és műemlékként funkcionál az épület, melyet egy dél-olasz körút során mindenképpen érdemes meglátogatni. Bari városától nincs messze a vár, de autó nélkül nehezen megközelíthető. De a tömegközlekedőknek ez ne vegye el a kedvét: egyáltalán nem lehetetlen eljutni ide busszal sem. Bariból Andria városába kell vonatozni/buszozni, és Andriában találunk buszt a várba. Érdemes kinézni a menetrendet előre, hogy ne várjunk órákat. Ami biztos: senki ne hagyja magát lebeszélni az útikönyvek által, a vár egyáltalán nem megközelíthetetlen.
A Castel del Monte 1996-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A vár pontosan 763 kilométerre fekszik Budapesttől.
Szeretsz utazni? Like-old oldalunkat itt!
