Itt őrzik azt a 10. századi kódexet, amelyben a magyarok kalandozásairól írtak, itt található a középkori könyvek legnagyobb gyűjteménye is. Rokokó díszterme pedig biztosítja neki az örök dobogós helyet a világ legszebb könyvtárai között. A svájci St. Gallen kolostora évszázadokon keresztül meghatározó hatalmi, gazdasági és szellemi központ volt, az alapítása óta eltelt közel 1300 év számos izgalmas történetét és kincsét őrzi ez a világörökség. 

St. Gallen ma is Svájc keleti országrészének legmeghatározóbb városa, de szerepe meg sem közelíti azt, amivel évszázadokkal korábban büszkélkedhetett. A legenda szerint egy később szentté avatott ír hittérítő szerzetes, Gallus telepedett itt le egy remetelakban 613 körül. Megközelítőleg száz évvel halála után alapítottak itt kolostort, melyet szent Gallusról neveztek el, innen származik a város neve is.

St. Gallen kolostori könyvtára - Fotó: MySwitzerland.com 

A 8. században már messze földön híres volt a kolostorban folyó oktatás és kéziratmásolás. Ír szerzetesek keltek útra, hogy csatlakozzanak az itt folyó munkához. Gazdag és befolyásos családok fiai álltak be szerzetesnek, ezzel is nőtt a kolostor befolyása a környéken. A 9. század elején már birodalmi apátsági rangot kapott, 854-ben pedig a Keleti Frank Királyság uralkodójától is elnyerte függetlenségét. Felívelést a szomszédos reichenaui apátsággal folytatott konfliktusok és kalandozó magyarok törték meg.

Egy 937-es tűzvészben az apátság és a köré épült település is leégett, a könyvgyűjtemény viszont szerencsésen megúszta. (Ma pedig már digitálisan is böngészhető St. Gallen kolostorának mind a 355 darab, i.sz. 1000 előttről származó kézirata.)    

A mai épületek jelentős része a 18. században, kései barokk stílusban épült, a középkori épületből kevés maradt meg. A szentély alatt található a legöregebb épületrész, egy 9. századból fennmaradt kripta. Itt őrzik szent Gallus ereklyéit, és számos apát sírhelyeként is szolgál ez a föld alatti rész. Megmaradt itt egy kápolna is, 10. századi freskórészletekkel az oltár felett.  

A katedrális Európa egyik utolsó barokk stílusban épült, nagyszabású épülete. Fehér színű belső falait malachitzöld stukkók díszítik, a központi oltár rózsaszín márványból készült. A mennyezeti freskó – ahogy lenni szokott – bibliai jeleneteket ábrázol, sok felhővel, sok angyallal.

A St. Gallen kolostorának meglátogatása azonban nem elsősorban a katedrálisról szól, az épületegyüttes egy másik pontja, a rokokó stílusú könyvtár a látogatók kedvence. Elképesztően aprólékos megmunkáltsága még azokat is lenyűgözi, akik nem rajongói a túldíszített stílusnak.

A terembe fényképezőgépet és mobilt bevinni tilos, a három különböző fából készült padlóintarziára sem szabad cipővel rálépni, egy külön papucsot kell a lábbelikre húzi a bejáratnál. 

Fotó: MySwitzerland.com

A nagy óvatosság indokolt, hiszen olyan pótolhatatlan kincseket őriznek itt, amelyek közül sok egyedülálló az egész világon. Ilyenek például a már korábban említett, i.sz. 1000 előtti kéziratok, kódexek, lejegyzett gregoriánus énekek. De itt őrzik a legrégebbi, ismert német nyelvemléket is. A könyvtár 160 ezer könyvéből 2100 darab kézzel írott. Ezeknek több mint fele a középkorból származik.

Négyszáznál is több olyan darab van a gyűjteményükben, amely ezer évesnél idősebb. A legkülönlegesebb kincsük pedig egy kolostor alaprajza, ami az egyetlen ismert tervrajz, ami a Nyugatrómai Birodalom bukása és a 13. század között eltelt hétszáz évből származik. Ezen a 9. századi terven egy tökéletesen kialakított apátság épületei szerepelnek. Helyet kapott benne például három sörfőzde. Bár a tervrajz St. Gallen nevét viseli, valójában ilyen formában sosem épült meg, csak egy elképzelés maradt, amit a kolostor 1200 éve őriz. 

Fotó: MySwitzerland.com

St. Gallen 740 kilométerre fekszik Budapesttől, autóval és vonattal is könnyen megközelíthető. Repülőgéppel Zürichbe érdemes menni, onnan 1 óra alatt St Gallenbe érünk. A kolostor 1983-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Szeretsz utazni? Kövess minket a Facebook oldalunkon!