Ha létezik olyan, hogy "világvége", akkor az biztosan Afrikában, azon belül is Timbuktuban van. Mi voltunk az utolsó európaiak egyike, akik "biztonságban" eljutottak ebbe a leginkább Rejtő-regényekből ismert sivatagi misztikus városba. Néhány nappal távoztunk után a tuaregek és az iszlamisták elfoglalták Timbuktut, és az utóbbiak elpusztították a világörökségi épületek jelentős részét.
Agyagból készült mecset Timbuktuban
Timbuktu az afrikai Maliban található, azon kevés fekete-afrikai ország egyikében, amelyben nem a zebrák és az oroszlánok a látnivalók, hanem az építészet és a kultúra. A szaharai kereskedelmi útvonalak metszetében fekvő Timbuktu a kontinens talán legkiemelkedőbb oktatási központja volt a középkorban: 25.000 diák tanult itt 180 különböző iskolában és egyetemen. Mecsetek, mauzóleumok, piacok és messzeföldön híres, hatalmas kultúrváros - ez volt Timbuktu a XVI. században. Ma már mindezt nehéz elképzelni. Bár repülővel is megközelíthető, autentikusabb szárazföldön érkezni, és így átérezni a világvége-hangulatot. Budapestről Barcelonába, Barcelonából Bamakoba, onnan stoppal a kikötőváros Moptiba, ott hajóra fel és napokig a Nigeren hajózva, majd éjszaka, a sötétben a Szaharán keresztül egy dzsippel megérkezni Timbuktuba - ez a város tényleg a semmi közepén fekszik. Timbuktu hanyatlása egyszerre szomorú és lenyűgöző: a várost szépen lassan megeszi a homok, az utcák sokszor a Szaharában végződnek, ahonnan több hetes teveútra van a következő lakott település. A házak legtöbbször még mindig agyagból készülnek, de már egyre több épületben van víz és áram.
Timbuktui utcakép
Timbuktu három mecsete, a Djingareyber, a Sankore és a Sidi Yahia a világörökség része. Ezek a részben kőből, részben fából, de leginkább földből készült épületek úgy néznek ki, mintha a Csillagok Háborúja valamelyik bolygójáról dobták volna őket le. Ellentétben sok más muzulmán ország szokásával, Maliban hivatalosan nem látogathatják a mecsetek belsejét a nem-muszlimok, de itt amúgy is az épületek külseje az egzotikus. A város kulturális nagyságát mutatja, hogy 700.000 különféle régi kézírásos tekercset őriznek a könyvtáraikban, iskoláikban, valamint a világ legrégebbi Koránjai közül is számosat. Illetve őriztek. Ott jártunk után ezek egy részét is elpusztították a tuaregekkel közösen harcoló iszlamista felkelők.
Mali számos népcsoport otthona, és ezen csoportok többé-kevésbé békésen együtt is élnek. Kivéve a tuaregekkel. A tuaregek egy afrikai berber nép, amelyik évszázadok óta nomád módon él a kontinens északi felén. Számos tuareg szolgált fegyveresként Moammer Kadhafi líbiai diktátor oldalán, Kadhafi bukása utána viszont felkelést szerveztek egy önálló állam megteremtése érdekében. Ennek esett áldozatul Timbuktu is. Holott ezt megelőzően a tuaregek voltak a városba utazók legnagyobb "szórakoztatói": teveutakat szerveztek a sivatagba, árulták ősi portékáikat, például a híres tuareg tőröket.
Tuaregek naplementekor a sivatagban
A város életében hagyományosan fontos szerepet tölt be a kereskedelem. Bár ez mára már inkább csak a környékbelieknek fontos, de továbbra is jelentős mennyiségben szállítnak Timbuktuba szaharai sót, illetve zöldségeket és gyümölcsöket a környék termékenyebb részeiről. Ha esetleg kecskét vagy birkát szeretnénk venni, akkor is jó helyen járunk - néhány ezer forintnak megfelelő nyugat-afrikai frankért beszerezhetünk egyet. Bár túl sok hús nincs ezeken az aszály és szegénység sújtotta vidéken felnövő állatokon. Régebben koncertezni is Timbuktuba volt érdemes menni: minden évben több tucat utazó kereste fel a várost a Sivatagi Fesztiválja miatt, ahol a Szahara közepén hallgathattak világzenét.
Élőállatpiac Timbuktu határában
Timbuktu városa 1988-ban került fel az UNESCO világörökségek listájára, és jelenleg a veszélyzetetett örökségek között található. A tuaregek és az iszlamisták által szétrombolt épületek újjáépítése, helyrehozása mindössze néhány hónapja kezdődött meg. Timbuktu 3955 kilométerre van Budapesttől. Távolságban. Időben - érzésre - több száz évre.
Értékelése:
