Kairouan a "kiskapu" a muzulmánok számára: aki hétszer elzarándokol ebbe a tunéziai városba, az kiválthatja a kötelező mekkai zarándoklatot. Ismerve az árakat Szaúd-Arábiában, ez mindenképpen egy gazdaságos megoldás. De nem csak ezért érdemes ide utaznunk: ez az afrikai szent város a mecsetekkel, sikátoros utcákkal, nyüzsgő piactérrel, sőt remek süteményekkel várja az utazókat.
A kairouani Nagy Mecset (Forrás:http://lorientexpressif.com/)
Tunézia ma már Afrika Horvátországa - abban az értelemben, hogy sokszor több magyar turistával találkozunk, mint helyi lakossal. Pedig Tunézia még a kontinensen is csak a harmadik leglátogatottabb ország (Marokkó és a Dél-Afrikai Köztársaság után), és világviszonylatban is a középmezőnyben helyezkedik el a beutazó külföldiek száma alapján. Érdemes azonban kimozdulni a tengerpartról, és felkeresni a nyolc tunéziai világörökség közül legalább a legpompásabbat: Kairouan városát, és abban is a Nagy Mecsetet. A Nagy Mecset közel 1400 éve várja a hívőket, és így a régió egyik legrégebbike. Ha a környező országok mecseteit látogatjuk, akkor jó eséllyel a kairouani mecset másolataival találkozhatunk. A mecsetet már körbejárni sem egyszerű: 405 méter a kerülete, és egy hatalmas imádkozócsarnokot, egy márvánnyal borított udvart és egy nem kör-, hanem négyzet alaprajzú minaretet is találhatunk az épületben. Az iszlám művészet remeke, vitathatatlanul.
A Nagy Mecset minarete
A város maga alig idősebb a mecsetnél. A történetírók szerint egy arab hódító (Uqba ibn Nafi) átkelt a sivatagon Egyiptomban, hogy meghódítsa Észak-Afrikát. Ő létesítette az első ideiglenes katonai tábort Kairouan helyén, maga a Kairouan szó is "tábort", "karavánt" jelent arabul. A város a tengertől és a hegyektől is egyforma távolságra van, így elsőre nem a legideálisabb helyszínen egy új település létrehozására. De egy legenda erre is választ ad: a hagyomány szerint egy arab harcos egy aranyserleget talált itt a homokban, melyről kiderült, hogy rejtélyes módon Mekkából tűnt el. A serleget kiemelve a homokból egy forrás buggyant fel a semmiből, de nem akármilyen forrás: a forrás vize ugyanonnan származott, ahonnan a mekkai Zamzam kút vize. A három csoda: az aranyserleg, a semmiből előtörő forrás és a forrásvíz eredete pedig már épp elég jel ahhoz, hogy várost alapítson az ember...
A kairouani Nagy Mecset udvara
A városban bóklászva két mecsetet még mindenképpen érdemes megnéznünk. A Három Kapu Mecsetnek főleg a homlokzata érdemel figyelmet: a három, félköríves kapu felett a Koránból vett idézetek találhatóak úgynevezett kufikus írással. A kufikus írás a különféle arab írások, legősibb, kalligrafikus formája, az első Koránokat is ezzel az írással írták.
A Három Kapu Mecset után irány a Borbély Mecset. Ez a mecset igazából egy vallási iskola (úgynevezett zaouia) és egy mauzóleum is egyben. A mecset a nevét onnan kapta, hogy Mohamed az a társa nyugszik itt, aki három szőrszálat megőrzött az utókornak, ereklyeként Mohamed szakállából.
Street food Kairouanban
A látnivalók megtekintése után más élvezetek után nézhetünk: az utcákon - ahol egyébként az Elveszett frigyláda fosztogatói című Indiana Jones film egyes jeleneteit is forgatták - számos árust találunk finomabbnál finomabb ételekkel. A "brik" nevű töltött tészta fog a leggyakrabban szembejönni: ez nem más, mint tonhal, krumpli és tojás egy olajos tésztában kisütve. Desszertnek pedig ott a makroudh, ami datolyapaszta tésztával körül véve, és szezámmagba-mézbe forgatva.
Tunéziai gyerekek játszanak az utcán
Kairouan városa 1988-ban lett az UNESCO világörökségi listájának része, és 1509 kilométerre fekszik Budapesttől.
Szeretsz utazni? Like-old oldalunkat itt!
