Tudjuk: van, aki szerint a magyarok is a Szíriuszról származnak. De van egy népcsoport, amelyikről ezt még hajlamos elhinni az amúgy misztikumra nem fogékony ember is. Ők az Afrikában élő dogonok. Saját vallással, nyelvvel, kultúrával, számrendszerrel, tudománnyal rendelkező nép, akiknél izgalmasabbat csak Tolkien tudna elképzelni. És évszázadokkal korábban ismerték a Szíriusz csillagait, mint a nyugati tudósok. A dogonok a Maliban található világörökségi helyszínen, a Bandiagara fennsíkon élnek. 

Dogon férfi hagyományos maszkban

Mivel a dogonoknak semmilyen írásos emlékük nincsen, ezért csak az idősek által továbbörökített legendák alapján - illetve néhány antropológus leírása révén - ismerjük ezt a népet. Legendákból van bőven: a hiedelem szerint a dogonok a Szíriuszról jöttek, aminek a bizonyítéka, hogy évszázadok óta a dogonok nem egy, hanem három közeli csillagnak tekintették a Szíriuszt. Holott a nyugati tudomány mindössze a XIX. század vége óta tudja, hogy létezik egy Szíriusz B, azaz egy másik csillag is a Szíriusz mellett. De ami a legdöbbenetesebb, hogy mindössze tíz éve, a legmodernebb rádióteleszkópok használata után írták le csillagászok, hogy feltehetően valóban létezik egy harmadik Szíriusz csillag is. Azaz úgy tűnik, a dogonok tudták jól, hogy nem egy, hanem három csillagról van szó - csak évszázadokkal korábban, mint a nyugati tudomány és persze távcsövek nélkül. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy valóban a Szíriuszról jöttek a dogonok, de azért misztikusnak misztikus. 

A dogonok hiedelemvilága tele van totemekkel, szent helyekkel és istenekkel. Mivel kívülálló számára ez egy kiismerhetetlen világ, ezért a dogonok földjére csak kísérővel léphetünk, ő tudja ugyanis, hogy merre szabad menni, merre nem, kivel szabad beszélni, kivel nem, melyik állat szent és mikor találjuk magunkat a túlvilágon, ha naivul megpróbálunk védekezni mondjuk egy szent krokodil támadása ellen. Ha a dogonok földjére utazunk, akkor egy jó kísérő megtalálása a legfontosabb, hiszen ő tényleg egy másik világba vezethet be minket. Mármint anélkül, hogy a helyiek feláldoznának minket az isteneiknek. Ami régebben gyakran előfordult, de az utóbbi évtizedekben szerencsére az emberáldozatok megszűntek. 

Dogonok készülődnek egy hagyományos maszkos ceremóniára

A dogonoknál nagy jelentősége van az ünnepeknek, amikor színes, szimbolikus maszkokban táncolnak, zenélnek. A legfontosabb ilyen ünnepük a Sigui, amit 60 évente tartanak, több évig tart és egy titkos nyelven énekelnek közben. A nyelv annyira titkos, hogy még a falubéli nők számára sem ismert. A következő ilyen Sigui 2027-ben fog kezdődni. Vannak kisebb ünnepek is, például halálesetekkor, vagy a fiatal férfiak beavatásakor. Ez utóbbi neve Dama, és már jóval gyakrabban, 10-12 évente előfordul. Egy-egy utazó kedvéért szívesen imitálják ezeket a táncokat a dogonok, így mi is láttunk egy ilyen performanszot, sőt - mivel az egyik dogon ház tetején töltöttük az éjszakát - egy még autentikusabb közös éjjeli éneklésen is részt vettünk. Felejthetetlen élmény.  

Dogon falu a Bandiagara fennsík tövében

A dogonok a Bandiagara fennsíknál élnek, mely immár 600 éve nyújt menedéket ennek a népnek. Eleinte elsősorban a muzulmán hódítók elől menekültek ide, de még továbbra is tartják elkülönülésüket a külvilágtól. Az áram, a vezetékes víz, a telefon a mai napig ritkaság a legtöbb településen. Összesen mintegy 300 falu található elszórva a fennsíkon, a világ talán legkülönösebb épületeivel. A házak elsősorban sárból és szalmából épültek, sok esetben kétemeletesek, és mitológiai motívumokkal díszített faajtón keresztül juthatunk be a lakásokba. Külön épület van a településeken a menstruáló nőknek, ezek köralakúak és falvak szélén találhatóak rendes ablak nélkül. Minden településen több gabonatároló áll, külön a férfiaknak, és külön a nőknek. Fontos szerepe van az úgynevezett togu-na épületeknek, melyek alacsony tetejű tanácskozó helyek. A dogon férfi bölcsek gyűlnek itt össze, hogy megtárgyalják a vidék aktuális dolgait, de hogy ne alakuljanak ki heves viták, a helység teteje igen alacsony. Így, amelyik dogon nagyon hevesen érvelne a saját igaza mellett, és felpattanna ültéből, az jól beveri a fejét a tetőbe.  

Togu-na, a dogon férfiak tanácskozó helye

A dogonok körében a legfontosabb szerepe a Hogonnak van. A Hogon a közösség "sámánja', aki egyedül él egy speciális kunyhóban. A Hogon pápább a Pápánál: nem csak, hogy nem szabad belépni a házába, de még hozzáérni is szigorúan tilos. A Hogon ezért egyedül él, és bár lehet felesége, aki segít főzni, de sosem lakik együtt a férjével. A feleségen kívül eleinte fiatal, szűz lányok szolgálóként is segíthetik a Hogon mindennapjait. A Hogont mindig a falu legidősebb férfijai közül választják, és megválasztása után hat hónapig sem mosakodnia, sem borotválkoznia nem szabad. A szokások szerint a későbbiekben is egy kígyó, a dogonok egyik totem állata nyalogatja le a koszt a Hogon testéről.

 Idős Hogon ül a háza előtt 

Ha a dogonok földjén vándorlunk, akkor talán a legfárasztóbb dolog a... ...köszönés. Egy sima "hellóval" ugyanis nem lehet ezt elintézni. Ha szembejön valaki, akkor a következőképpen folyik a társalgás:

- Aga Poo (Jó reggelt!)
- Poo (Jó reggelt)
- U Sewo? (Hogy vagy?)
- Sewo (Jól)
- U Manawe Sewo? (Hogy van a családod?)
 -Sewo (Jól)
 -Unu Sewo? (Hogy vannak a gyerekek?)
- Sewo (Jól)
- Guini Sewo? (Hogy van a rokonság?)
- Sewo (Jól)
- Yanavo Sewo? (Hogy van a feleséged?)
- Sewo (Jól)
- Oude Sewo? (Hogy van az apád?)
- Sewo (jól)
- Poo (Köszönöm)
- Yah Poo (Én köszönöm)

És most képzeljük el, azt hogy ez a párbeszéd mindenkivel (!) lefolytatandó, aki szembejön. Ez nem beszélgetés ugyanis, hanem a sima köszönés dogon módra. Ha százan jönnek szembe egy faluban? Akkor százszor mondjuk el a fentieket. Amúgy ha idegenek vagyunk, akkor érdemes még egy nyers kóladiót is a szembejövők kezébe nyomni, ez ugyanis a dogonok drogja, és - főleg az idősebbek - nagyon hálásak tudnak lenni, ha kapnak ebből az amúgy függőséget is okozó koffeinbombából.  

Lakóbarlangok a száz méter magas sziklafalba vájva

Ha azt képzeljük, hogy csak ennyi furcsaság van ezen a környéken, akkor csak elég felnéznünk a dogon falvak fölé magasodó sziklaszirtre. Száz méter magasan a teljesen sima sziklafalban barlanglakások találhatóak, ahova a halottak viszik a dogonok. Ezeket a lakásokat azonban nem ők vájták ki, hanem ezer évvel ezelőtt a tellem nevű népcsoport. És hogy hogyan jutottak oda fel a tellemek? A művelt, angolul és franciául is tökéletesen beszélő dogon kísérőnk szerint úgy, hogy a tellem nép tagjainak még volt szárnya, és tudtak repülni...

A Bandiagara fennsík (a dogonok földje) 1989-ben lett a világörökség része, és Budapesttől 4239 kilométerre fekszik légvonalban. A Szíriusztól viszont mintegy 81 billió kilométerre.

Szeretsz utazni? Like-old oldalunkat itt!