A hollandiai Utrechtben van egy épület, ami a modern lakóház szimbóluma lett. Pontosan kilencven éve épült, de úgy néz ki, mintha tegnap építette volna egy hirtelen meggazdagodott kubizmus-rajongó. 1924-ben egy özvegyasszony fejében pattant ki a belső falak nélküli ház ötlete, és későbbi szeretője, Gerrit Rietveld tervezte. Mindez ma már a Világörökség része.
A Rietveld-Schröder ház bejárati oldala
A hosszú és változatos történelme ellenére Hollandiában elég kevés világörökségi helyszín található, de nem lepődünk meg, hogy ezek közül az egyik a mindössze néhány tucat modernkori világörökség talán legszebb példánya. A Rietveld-Schröder ház Utrecht külvárosában található, szerényen húzódik meg egy sor szokásos holland sorház és egy barbár módon mellé épített autópálya között. Vagy a ház jelentőségéről vagy a holland oktatás nagyszerűségéről sokat mond el, hogy a ház mellett közlekedő helyi 8-as autóbuszt vezető sofőr olyan idegenvezetést tartott nekünk az épületről tökéletes angol nyelven amíg a városközpontból kiértünk, mintha Oxfordban tanult volna művészettörténetet.
Truus Schröder-Schräder egy holland gyógyszerész lány volt, aki egy gazdag katolikus ügyvédhez ment hozzá. A lány avantgárd elképzelései nagyon eltértek a férje konzervatív világnézetétől, de a férfi „adott” feleségének egy szobát a lakásukban, amelyet a kor modern stílusának megfelelően rendezhetett be. Amikor a férj meghalt, akkor a még mindig fiatal asszony egy új ház építésébe kezdett Gerrit Rietveld bútortervező és építész segítségével. Az együttműködés nem csak azért sikerült jól, mert a háznak az egész világból csodájára jártak, hanem mert Schröder és Rietveld egymásba szerettek, sőt az építész később oda is költözött az új házba.
A Rietveld-Schröder ház hozzáépült a tőle teljesen eltérő, hagyományos holland sorházakhoz
A ház a világ egyetlen De Stijl stílusú épülete, amely teljesen szakított mindennel, amit előtte építészetnek hívtak. Színes és szögletes formák egymásra pakolása, funkcionalista terek, dinamikusan változtatható szobák – ezek a legjellemzőbb tulajdonságai az épületnek. Úgy néz ki, mintha egy Mondrian festményt valaki három dimenzióban megépített volna. A kétemeletes épületben alul a konyha és három szoba található, melyek mindegyike sugározza a kor modernitását. Ma már persze megmosolyogtató, de akkor ez azt jelentette, hogy kiemelt helyre tették a telefont vagy a biztosítékdobozt - mindenki jól lássa, hogy itt nem a múlt eszközei dominálnak.
A ház emelete még érdekesebb: a szobák közötti falak mindegyike eltolható, így szabadon alakítható ki egyetlen hatalmas tér, vagy sok kisebb szoba (például a gyerekeknek). A folyamatosan változtatható tér egyszerre nagyon funkcionális, hiszen az igénynek megfelelően alakul át egy egész emelet, és teszi izgalmassá és változatossá a lakást. Az egyik különlegesség az úgynevezett „eltűnő sarok”. Az étkezőhelység ablakait kinyitva hirtelen megszűnik a ház külső sarokfala is, azaz olyan érzésünk lehet a reggelinket fogyasztva, mintha kinn a természetben étkeznénk. Nem csak maga az épület, hanem a bútorok is egyediek – nem csoda, hisz az építész alapvetően előtte bútorairól volt híres. A Piros-kék széke például a mai napig múzeumok fő látványossága, és a replikája minden valamire való dizájn-mániás otthonában megtalálható.
A Rietveld-Schröder ház ma már múzeumként funkcionál, így látogatható, de szigorúan limitálják a látogatók számát. Egyszerre maximum csak 12 ember mehet be az épületbe, így érdemes jó előre bejelentkezni hozzájuk emailben.
A Rietveld-Schröder ház belülről (Forrás: www.abbeville.com)
A Rietveld-Schröder ház 2000-ben került fel az UNESCO világörökség listájára, melyen - érdekes módon -mindössze két-három másik modern lakóépület szerepel. Utrecht, ahol a ház található 1118 kilométerre van légvonalban Budapesttől, néhány óra alatt tehát könnyen el lehet jutni a házhoz.
Értékelése:
