Tel-Aviv - Fehér Város (Izrael)
2015. január 17. írta: gyhegyi

Tel-Aviv - Fehér Város (Izrael)

Tel-Avivban sétálgatva gyakran támad olyan érzésünk, mintha Budapest valamelyik negyedébe tévedtünk volna. Kísértetiesen hasonló világos, lapos tetős, ívelt homlokzatú, három-négy emeletes társasházakat látunk, a jellegzetes kerek fürdőszoba-ablakokkal és sima vonalakkal. Amikor, még a brit mandátumterületen, a húszas-harmincas években felépítették Tel-Avivot, a tervezők a korabeli legmodernebb stílust, a Bauhaust választották.

tel-aviv_bauhaus_white-city_israel-26-bruno-house.jpg(Forrás: uniquetraveldestinations.wordpress.com) 

A Bauhaus szó a mai magyar köznyelvben leginkább lakáshirdetésekben jelenik meg, közkeletűen a harmincas évek modern stílusban épített villáit és társasházait értik alatta. Az építészettörténészek nagy bosszúságára, akik szerint a „bauhaus” – így, kis kezdőbetűvel – egy konkrét műhely volt, és csak a tagjai által épített házakra használható a neve.

img_1234-copy.jpg(Forrás: Bauhaus Center)

Építészekben Tel-Avivban sem volt hiány, a hitleri üldözések elől a Németországban bezárt bauhaus-műhely számos zsidó tagja költözött ide. Mintegy négyezer ház alkotja a Fehér Városnak nevezett negyedet, ahol szinte kizárólag csak a harmincas évek táján épített Bauhaus-épületek állnak. Bár találunk sorházszerűen beépített modernista házakat is, legtöbbjüket kis előkertre nyílik, és csendesebb kertvárosi utcák található, egészen hasonlóan a budapesti Pasaréti út és a Szilágyi Erzsébet fasor környékére.

4.jpg(Forrás: Bauhaus Center)

A tel-avivi Bauhaus-házakat persze nem csak a sok zsidó menekült, hanem a klíma is a maga képére formálta. A hőség miatt a magyar Bauhausra jellemző nagy üvegfelületek helyett kis ablakokat terveztek, és a teraszoknál alapvető kritérium lett, hogy a felettük levő tető, vagy másik terasz mindig beárnyékolja őket. S mert a vasbeton nyáron minden elővigyázatosság ellenére forró e tájon, a környék tele van kis kiülős kávézókkal, street-food helyekkel, ami a mi sétánkat is kellemesebbé tette.

3.jpg(Forrás: Bauhaus Center)

A huszadik század második felében a „Fehér Várost” elhanyagolták, új negyedek és magasházak épültek, és a Bauhaus-épületetek egyre rosszabb állapotba kerültek. Olyannyira, hogy 1996-ban az UNESCO veszélyeztetett műemléknek nyilvánította őket. A kétezres években aztán megindult a felújításuk, de az épületek fele-harmada még elég lepusztult képet mutat. Így legalább számunkra még nagyobb a hasonlóság Budapesttel.

5.jpg(Forrás: Bauhaus Center)

Akit komolyabban érdemel a téma, annak érdemes felkeresnie a Bauhaus múzeumot Tel-Avivban. Aki ”light” változatban érdeklődik, annak a Dizengoff utcában levő Bauhaus Centert ajánljuk, amely röviden ismerteti a negyedet, s ahonnan két órás szervezett séták is indulnak. De a jegy árát megspórolhatjuk, ha a neten található térkép segítségével magunk indulunk felfedező sétára a Fehér Városban. A Bauhaus Centerben kis antikvárium is működik, ahol régi építészeti könyveket, magazinokat árulnak olcsón. Mi még egy angol nyelvű szovjet filmmagazint is találtunk ott a hatvanas évek elejéről.

-2.jpg(Forrás: https://www.openingceremony.us) 

A Fehér Város 2003-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. Tel-Aviv 2155 kilométerre fekszik a magyar fővárostól. Tel-Avivba fapados repülővel is elutazhatunk Budapestről.

Szeretsz utazni? Like-old oldalunkat itt!

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagorokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr987082225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

the.man · http://rivercottagenyomaban.blogspot.com/ 2015.01.18. 15:17:43

Csak akkor lenne hasonló érzésem ha ott is szemetesek az utcák.

HUN_Sector 2015.01.18. 23:53:47

Egy bizonyos "vallási" népcsoport tagjaiból elég sok van mindkettőben. Ebben tutira nagyon hasonlít :) És mindezt bármiféle felhang nélkül állíthatjuk, történelmi tényekből adódóan is.